Modul 1 · 1.1
Mi történik, amikor a Küldés gombra kattint
Modul 1: Így működik az e-mail · Olvasási idő: 9 perc
Tanulási cél: A lecke után el tudja magyarázni, milyen utat jár be egy levél a Küldés gomb és a címzett Érkezettek mappája között, és meg tudja mutatni a különbséget egy levél borítékja és fejlécei között.
Kulcsfogalmak: webmail, levelezőszerver, SMTP, MX-rekord, IMAP, boríték, fejlécek, Return-Path, Received, Message-ID, SPF, DKIM, DMARC
A webmail egy levelezőprogram a böngészőben
A levelei nem a böngészőben vannak, és nem is a számítógépén. Egy levelezőszerveren találhatók: ez egy éjjel-nappal működő számítógép, amely fogadja, tárolja és továbbítja a leveleket. A levelek olvasásához levelezőprogramra van szükség. Ez lehet az Outlook, a telefonján lévő levelezőalkalmazás vagy a webmail.
A webmail egyszerűen egy levelezőprogram, amely a böngészőben fut. A WebOké esetében ez a Roundcube. A Roundcube maga nem levelezőszerver. Az Ön nevében kommunikál a levelezőszerverrel, ugyanazokon a nyelveken, amelyeket az Outlook vagy az Apple Mail is használ:
- IMAP a levelek olvasásához, áthelyezéséhez és törléséhez;
- SMTP a levelek küldéséhez.
Ha valami nem működik a webmailben, az gyakran nem a webmail hibája, hanem annak, amit a szerver tesz vagy visszajelez. És fordítva: ha a küldés a webmailben működik, a levelezőprogramjában viszont nem, akkor a probléma az adott program beállításaiban van.
A Küldés gombtól az Érkezettek mappáig öt lépésben
Kovács Eszter (eszter@example.com) virágműhelyt vezet. Ügyfelének, Dávidnak (david@example.net) árajánlatot küld egy menyasszonyi csokorra. A következő történik, amikor a Küldés gombra kattint.
- Átadás a saját szervernek. A webmail SMTP-n keresztül átadja az üzenetet Eszter levelezőszerverének. Ezt beküldésnek vagy submissionnek is nevezik. Eszternek ehhez be kell jelentkeznie, különben bárki használhatná a szerverét spam küldésére. A levelezőprogramok erre a 465-ös vagy az 587-es portot használják, titkosítással. A WebOké webmailje ugyanazon a szerveren keresztül küld, amelyre bejelentkezett.
- Az útvonal kikeresése. Eszter szervere megnézi Dávid címének a @ utáni részét: example.net. A DNS-ben lekérdezi ennek a domainnek az MX-rekordját. Ez a rekord mondja meg, melyik szerver fogadja az example.net címre érkező leveleket.
- Kézbesítés. Eszter szervere kapcsolatba lép a fogadó szerverrel, és szintén SMTP-vel kézbesíti az üzenetet. Szerverek között ez a 25-ös porton történik.
- A postafiókba. A fogadó szerver ellenőrzi az üzenetet (létezik a cím, spam-e?), és elhelyezi Dávid postafiókjában, az Érkezettek mappában vagy a spam mappában.
- Olvasás. Dávid megnyitja a levelezőprogramját vagy a webmailt. Az IMAP-pal letölti az üzenetet, és megjeleníti.
Bármelyik lépés külön is meghiúsulhat. Ezért egy hibaüzenet mindig utal a hiba helyére: nem tudott Eszter bejelentkezni a saját szerverére (1. lépés), nem találta a szervere a címzettet (2. vagy 3. lépés), vagy a fogadó szerver utasította el a levelet (4. lépés)?
Boríték és levél: kétféle cím
Egy e-mail olyan, mint egy borítékba tett levél. A szerverek csak a borítékot nézik. Ön és Dávid főként a levelet látják.
A boríték a két szerver közötti SMTP-párbeszéd során jön létre. A küldő szerver először megmondja, kitől jön a levél (a MAIL FROM parancs), majd azt, hogy kinek szól (RCPT TO). Csak ezután következik maga az üzenet. A boríték feladócíme az a cím, ahová a hibaüzenetek mennek. Az utolsó kézbesítéskor a fogadó szerver ezt Return-Path néven az üzenet tetejére írja.
A levél fejlécekkel kezdődik: ezek olyan sorok, amelyek egy névből, egy kettőspontból és egy értékből állnak. A legismertebbek:
- From: a feladó, akit a levelezőprogramjában lát;
- To és Cc: a látható címzettek;
- Subject: a tárgy;
- Date: a küldés időpontja a feladó programjának órája szerint;
- Message-ID: az üzenet egyedi azonosítója. A válaszok erre hivatkoznak, így tudja a levelezőprogram, mely üzenetek tartoznak össze.
A borítéknak és a fejléceknek nem kell egyezniük. Ha Eszter titkos másolatban (Bcc) elküldi a levelet kollégájának, Bencének (bence@example.com) is, akkor Bence szerepel a borítékon, de nem szerepel a fejlécekben. Ezért nem látja Dávid, hogy Bence is olvassa a levelet. Egy hírlevél Return-Path címe pedig gyakran a hírlevélszolgáltatónál van, miközben a From az üzlet címe. A hibaüzenetek ilyenkor a szolgáltatóhoz kerülnek.
Received sorok: a levél útinaplója
Minden szervernek, amely átvesz egy levelet, egy Received fejlécet kell hozzáadnia, mégpedig a tetejére. Így a levél útközben egy útinaplót gyűjt. A legfelső Received sor tehát az utolsó lépés, a legalsó az első. Alulról felfelé kell olvasni őket.
Eszter levelének fejlécei Dávidnál nagyjából így néznek ki (rövidítve):
Return-Path: <eszter@example.com>
Received: from mail.example.com (mail.example.com [192.0.2.10])
by mx.example.net with ESMTPS
for <david@example.net>; Tue, 10 Nov 2026 10:15:04 +0100
Received: from webmail.example.com ([192.0.2.20])
by mail.example.com with ESMTPSA
for <david@example.net>; Tue, 10 Nov 2026 10:15:02 +0100
From: Kovács Eszter <eszter@example.com>
To: Dávid <david@example.net>
Subject: Árajánlat menyasszonyi csokor
Date: Tue, 10 Nov 2026 10:15:01 +0100
Message-ID: <20261110091501.a1b2c3@example.com>Először a legalsó Received sort olvassa el. A webmail átadta az üzenetet a mail.example.com szervernek. Az ESMTPSA betűk jelentése: titkosítva (S) és bejelentkezéssel (A). Ezután a mail.example.com továbbadta a levelet a mx.example.net szervernek, amely Dávid szervere. A "from" utáni rész az a szerver, amely felkínálta a levelet, a "by" utáni rész az a szerver, amely átvette. Az időpontokból látszik, mennyi ideig tartott az egyes lépés.
Egy csapda: a feladó küldés előtt maga is hozzáadhat hamis sorokat alulra. Ezért elsősorban a felső soroknak higgyen, amelyeket ismert szerverek hoztak létre, például a saját szolgáltatója szervere.
Miért hamisítható a From
Az SMTP protokollt egy olyan korban találták ki, amikor mindenki megbízott mindenkiben. Magában a protokollban semmi sem ellenőrzi, hogy a From mezőben szereplő feladó valódi-e. Egy csaló tehát küldhet levelet From: eszter@example.com feladóval anélkül, hogy bármi köze lenne Eszterhez.
Ezért később három ellenőrzés jelent meg, amelyeket a domain tulajdonosa állít be a DNS-ében:
- Az SPF megmondja, mely szerverek küldhetnek levelet az adott domainhez tartozó boríték-feladóval.
- A DKIM digitális aláírást tesz az üzenetre. A címzett ezt az aláíró domain DNS-éből származó kulccsal ellenőrzi.
- A DMARC e kettőt összeköti a From mezőben látható domainnel, és megmondja, mit tegyen a címzett, ha az ellenőrzés sikertelen: semmit, tegye a spamek közé, vagy utasítsa el.
Ezt a domain kezelője állítja be, nem Ön mint a webmail felhasználója. Hogy pontosan hogyan működik, azt a Rendben az e-mail című tanfolyamon ismerheti meg. Egyelőre elég annyit tudni, hogy a feladó megjelenített neve semmit sem bizonyít, és a fejlécekben megnézheti, sikeresek voltak-e ezek az ellenőrzések (2.2. lecke).
Az elküldött még nem jelenti azt, hogy megérkezett
Ha a levele a Küldöttek mappában van, csak egy dolgot tudhat biztosan: a saját szervere átvette (1. lépés). A többi ezután történik, néha csak jóval később.
- A fogadó szerver ideiglenesen elutasíthatja a levelet. Egyes szerverek egy ismeretlen feladót először arra kérnek, hogy később próbálja újra (greylisting). Ilyenkor a szervere újra próbálkozik, néha napokig, és értesíti Önt, ha továbbra is sikertelen.
- A fogadó szerver véglegesen is elutasíthatja a levelet, például mert a cím nem létezik, vagy megtelt a postafiók. Ekkor hibaüzenetet kap vissza (ez a bounce, 8.4. lecke).
- A levél megérkezhet, de a spam mappába kerülhet. Ilyenkor semmilyen értesítést nem kap.
Ha tehát Eszter egy válaszra vár, amely nem érkezik meg, először megnézi, van-e hibaüzenet az Érkezettek mappájában, és megkéri Dávidot, hogy nézzen bele a spam mappájába.
A gyakorlatban: így működik a webmailben
A webmailben egy üzenet fejléceit az üzenet felett található Fejlécek gombbal, vagy a Még > Forrás megtekintése menüponttal tekintheti meg. A 2.2. lecke részletesebben foglalkozik ezzel. Hogy a webmail és a levelezőprogramja hogyan mutatja ugyanazt a levelet, azt a Roundcube-kézikönyv Mi az a webmail című részében olvashatja el. Más webmailekben, például a Gmailben vagy az Outlook.com-on, hasonlóan működik, csak a gomb neve más (a Gmailben például Eredeti megjelenítése).
Összefoglalás
- A webmail egy levelezőprogram a böngészőben. IMAP-on (olvasás) és SMTP-n (küldés) keresztül kommunikál a levelezőszerverrel.
- A levél a saját szerveréről arra a szerverre jut, amely a címzett domainjének MX-rekordjában szerepel.
- A boríték (MAIL FROM, RCPT TO, később Return-Path) a szervereknek szól, a fejlécek (From, To, Subject, Date, Message-ID) az embereknek és a programoknak.
- Minden szerver egy Received sort tesz a tetejére; ezeket alulról felfelé kell olvasni.
- A From hamisítható; az SPF, a DKIM és a DMARC megnehezíti a hamisítást. Az elküldött nem jelenti azt, hogy megérkezett.
Kvíz
Feladat
A1.1. feladat: Fejlécek olvasása. A kopregels-1.txt anyag a feladat alatt található: egy valódi, de anonimizált levél fejlécei. Olvassa el őket alulról felfelé, és adja meg: a From domainjét, a Return-Path domainjét, a Received sorok számát, valamint azt, hogy melyik szerver fogadta utoljára a levelet (a legfelső Received sor "by" utáni része). A program összeveti a válaszait a megoldókulccsal, és kérdésenként megmutatja, helyes-e, magyarázattal arról, hol találhatta volna meg a fejlécekben.
Bővebben olvasva
Ahol a webmailben végzendő lépések szerepelnek, azok a WebOké webmailjére vonatkoznak; más webmailekben hasonlóan működik.
- Roundcube Webmail 1.1: Mi az a webmail?
- Az e-mailek küldési folyamatának magyarázata / SMTP
- Az e-mail fejléceinek (header) megtekintése és értelmezése
- Ingyenes tanfolyam: E-mail rendben: beállítás és megfelelő kézbesítés 1.1: Egy e-mail útja
- Ingyenes tanfolyam: E-mail rendben: beállítás és megfelelő kézbesítés 1.5: Fejlécek olvasása: honnan érkezett ez a levél?
- Ingyenes tanfolyam: E-mail rendben: beállítás és megfelelő kézbesítés 4.1: Miért kerül a levél spamba
- RFC 5321, Simple Mail Transfer Protocol (angol nyelven): https://www.rfc-editor.org/rfc/rfc5321
- RFC 5322, Internet Message Format (angol nyelven): https://www.rfc-editor.org/rfc/rfc5322
