Ugrás a tartalomhoz

Sütibeállítások

Típusonként válassza ki, mely sütiket engedélyezi. Választását bármikor módosíthatja a Sütibeállítások linken, amely minden oldal alján megtalálható. Adatvédelmi nyilatkozat

Szükséges

Mindig bekapcsolva

A bejelentkezéshez, a kosár megőrzéséhez és a választásai megjegyzéséhez szükségesek. Ezek mindig be vannak kapcsolva.

Milyen sütik?
  • weboke_sessie, weboke_klant, weboke_remember: a munkamenet és a bejelentkezve maradás
  • weboke_basket: a kosár
  • wkBtwIncl: az árak megjelenítése ÁFÁ-val vagy anélkül
  • wok_cookies: a sütiválasztás, 12 hónap

Méri, melyik hirdetés vezet látogatáshoz vagy rendeléshez, hogy ne fizessünk hatástalan hirdetésekért.

Milyen sütik?
  • Google Ads a Google Tag Manageren keresztül (_gcl_au, _gcl_aw), legfeljebb 90 napig
  • OpenAI Ads, hirdetések a ChatGPT-ben
  • wok_aff: melyik partnerünk ajánlására érkezett (partnerprogram), 60 nap

4,6

Ország és nyelv

Minden országnak saját oldala van, az adott ország áraival és ÁFA-jával.

Megtekintés

NIS2 és a magyar kiberbiztonsági törvény

Modul 9: Szabályok és szervezet · Olvasási idő: 11 perc

Tanulási cél: E lecke után el tudja magyarázni, mit szabályoz a kiberbiztonsági törvény (a NIS2 magyar átültetése), kikre vonatkozik, és mit jelent ez a láncon keresztül a kisvállalkozások számára.
Kulcsfogalmak: NIS2, kiberbiztonsági törvény, alapvető és fontos szereplő, ágazat, méret, gondossági kötelezettség, bejelentési kötelezettség (24 óra, 72 óra, 1 hónap), regisztrációs kötelezettség, lánc, önértékelés

Az európai irányelvtől a nemzeti törvényig

A NIS2 egy 2022-es európai irányelv (az (EU) 2022/2555 irányelv), amely az EU egész területén növelni kívánja a fontos szervezetek digitális ellenálló képességét. Egy irányelv nem közvetlenül alkalmazandó: minden tagállam saját törvénybe ülteti át. Magyarországon ez Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény, amely a NIS2 átültetése. Ez a törvény 2025. január 1-jén lépett hatályba. A felügyeletet az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) látja el. Az aktuális feltételekről és határidőkről mindig az SZTFH tájékoztatóját érdemes megnézni: https://sztfh.hu/.

Hollandiában a holland NCSC szerint több mint 8000 szervezet tartozik az ottani törvény hatálya alá. Ez a holland vállalkozásoknak csak egy kis részét érinti. A legtöbb kisvállalkozás számára ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy "mit kell tennem a törvény miatt?", hanem az, hogy "mit kérnek tőlem az ügyfeleim, mert ők a törvény hatálya alá tartoznak?". Erre még visszatérünk.

Hollandiában a holland NCSC az érintett szervezetek kapcsolattartó pontja, és 2026. január 1. óta a kkv-k számára is: a korábbi Digital Trust Center ma már az NCSC része.

Önre vonatkozik? Ágazat és méret

Hollandiában az, hogy egy szervezet a holland törvény hatálya alá tartozik-e, két kérdéstől függ.

1. Olyan ágazatban dolgozik, amelyet a törvény megnevez? A holland törvénynek két melléklete van.

1. melléklet (11 ágazat)2. melléklet (7 ágazat)
energia, közlekedés, bankszektor, ivóvíz, digitális infrastruktúra, IKT-szolgáltatások kezelése, űripar, pénzügyi piaci infrastruktúra, egészségügy, szennyvíz, közigazgatásdigitális szolgáltatók, postai és futárszolgáltatások, hulladékgazdálkodás, élelmiszeripar, vegyi anyagok, kutatás, gyártás (feldolgozóipar)

Egyes ágazatokra az illetékes minisztérium további feltételeket határoz meg. Nem minden "élelmiszeripari" tevékenységet végző szervezet tartozik tehát automatikusan a hatály alá.

2. Elég nagy a szervezet? A holland törvény szerint a szervezet akkor számít bele, ha:

  • 50 vagy több munkavállalója (teljes munkaidős egyenérték) van, vagy
  • 50-nél kevesebb munkavállalója van, de az éves árbevétele és a mérlegfőösszege is meghaladja a 10 millió eurót.

A partner- és kapcsolt vállalkozások is beleszámítanak. Egy 20 fős vállalkozás, amely egy 200 fős csoport része, így mégis a hatály alá tartozhat.

Kivételek: mérettől függetlenül. Néhány szervezettípus mindig a hatály alá tartozik, bármilyen kicsi is: DNS-szolgáltatók, legfelső szintű domainregisztrátorok, nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások nyújtói, bizalmi szolgáltatók és közigazgatási szervezetek. A domainnév-regisztrációs szolgáltatóknak is regisztrálniuk kell magukat.

Alapvető vagy fontos

A törvény hatálya alá tartozó szervezetek alapvető vagy fontos szereplők. Nagyjából: az 1. melléklet ágazataiban működő nagy szervezetek, valamint néhány méretfüggetlenül kijelölt típus alapvetőnek számít; a többi fontosnak. A különbség elsősorban a felügyeletben van: alapvető szereplőknél a felügyeleti hatóság saját kezdeményezésére is ellenőrizhet, például helyszíni vizsgálatokkal és auditokkal; fontos szereplőknél főként utólag avatkozik be, ha jelek utalnak arra, hogy valami nincs rendben. Maguk a kötelezettségek nagyrészt megegyeznek. Hogy alapvető vagy fontos szereplőnek minősül-e, azt az alábbi önértékeléssel lehet megállapítani.

Önellenőrzés

Magyarországon az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) ad tájékoztatást arról, hogy egy szervezet a törvény hatálya alá tartozik-e: https://sztfh.hu/. Hollandiában az illetékes felügyelet egy ingyenes NIS2-önértékelést kínál a https://regelhulpenvoorbedrijven.nl/NIS-2-NL/ holland oldalon: egy kérdéssort kell megválaszolni ágazatról, méretről és szolgáltatásokról, és ez alapján kap a vállalkozás egy eredményt. Ha kétség merül fel, például mert a vállalkozás egy csoport része, vagy több országban működik, a holland NCSC egy útmutatót is kínál az összetett üzleti modellekhez.

Amit a törvény kér

Ha a szervezet a hatály alá tartozik, három kötelezettség vonatkozik rá.

Regisztrációs kötelezettség

A szervezetnek regisztrálnia kell magát a nyilvántartásba. Magyarországon ez az SZTFH-nál történő regisztráció. Így a hatóság tudja, kik tartoznak a hatálya alá, és el tudja érni őket egy fenyegetés esetén.

Gondossági kötelezettség

A szervezet kockázatelemzést készít, és ennek alapján megfelelő és arányos intézkedéseket hoz a hálózati és információs rendszerei biztonsága érdekében. A holland NCSC legalább tíz témát sorol fel, amelyekkel ebben a tanfolyamban mind találkozott:

  1. kockázatelemzés (1.1. és 9.3. lecke);
  2. incidenskezelés incidensterv alapján (8.1. lecke);
  3. felkészülés a kiesésre: biztonsági mentések, helyreállítási tervek, válságkezelés (6. modul);
  4. az ellátási lánc biztonsága, beleértve a beszállítói kockázatokat (7.2. lecke);
  5. kiberhigiénia és képzés (9.2. lecke);
  6. biztonságos beszerzés, fejlesztés és karbantartás, beleértve a frissítéseket (5.1. lecke);
  7. személyzet, hozzáférési szabályzat és az eszközök, szoftverek kezelése (7.1. lecke);
  8. passkeyk vagy többfaktoros azonosítás és biztonságos kommunikáció (2. modul);
  9. titkosítási (kriptográfiai) szabályzat;
  10. annak értékelése, hogy az intézkedések működnek-e, például rendszeres teszteléssel (6.3. és 9.3. lecke).

A vezetőség felelős ezért: jóváhagyja az intézkedéseket, és felügyeli a végrehajtást. Az európai irányelv szerint a vezetőknek kiberkockázatokról szóló képzést is kell teljesíteniük. A kiberbiztonság tehát már nem olyan feladat, amelyet csak az informatikusra lehet bízni.

Bejelentési kötelezettség

Magyarországon egy jelentős incidenst a kiberbiztonsági törvényben kijelölt hatóságnál kell bejelenteni; Hollandiában ez a holland NCSC-nél, a MijnNCSC felületen keresztül történik. Ez olyan incidens, amely súlyosan megzavarja a szolgáltatást, pénzügyi kárt okoz, vagy másoknak jelentős kárt okozhat; a pontos küszöbértékek ágazatonként eltérnek. A határidők attól a pillanattól számítanak, amikor a szervezet tudomást szerez az incidensről:

HatáridőMit kell küldeni
24 órán belülKorai figyelmeztetés: feltehetően rosszindulatú-e, vannak-e határon átnyúló következmények, ki a kapcsolattartó
72 órán belülIncidensjelentés: frissítés a súlyosság és a hatás első becslésével
A bejelentéstől számított 1 hónapon belülVégjelentés: mi történt, mi az oka és milyen intézkedéseket hoztak (ha az incidens tovább tart: időközi jelentés)

Hollandiában egyetlen bejelentés a MijnNCSC felületen keresztül egyszerre eléri a CSIRT-et (az incidens kezelésében segítő csapatot) és a felügyeleti hatóságot is. Emellett az irányelv szerint a szolgáltatás igénybe vevőit is tájékoztatni kell szükség esetén azokról a jelentős incidensekről, amelyek érinthetik őket.

A kiberbiztonsági törvény szerinti bejelentés és a GDPR szerinti bejelentés: két különböző dolog

Ez hasonlít a GDPR adatvédelmi incidensekre vonatkozó bejelentési kötelezettségére (8.2. lecke), és a "72 óra" mindkettőben szerepel. Mégis két különálló kötelezettségről van szó.

Kiberbiztonsági törvényGDPR (adatvédelmi incidens)
Kire vonatkozikA kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó szervezetekMindenki, aki személyes adatokat kezel, akár egy egyéni vállalkozó is
Miről szólA szolgáltatást érintő jelentős incidensekA személyes adatok biztonságát érintő incidensek
Kinél kell bejelenteniA törvény szerinti felügyeleti hatóság (Hollandiában az NCSC, a MijnNCSC felületen keresztül)A NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság)
Határidők24 óra, 72 óra, 1 hónapIndokolatlan késedelem nélkül, lehetőség szerint 72 órán belül

Egy olyan zsarolóvírus-támadást, amelynél egy, a kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó szervezetnél ügyféladatokat is elloptak, tehát mindkét helyen be kell jelenteni. Egy olyan kisvállalkozásnak pedig, amely nem tartozik a kiberbiztonsági törvény hatálya alá, akkor is meg kell tennie a GDPR szerinti bejelentést, ha személyes adatok szivárognak ki.

Ha nem tartozik a hatálya alá: a lánc

E tanfolyam legtöbb olvasója esetében az első kérdésre a válasz: nem, a vállalkozásom nem tartozik a kiberbiztonsági törvény hatálya alá. A tizenkét fős pékség, az öt fős könyvelőiroda, az egyedül dolgozó weboldalkészítő. Ilyenkor nincsenek a kiberbiztonsági törvényből eredő jogi kötelezettségei: nincs regisztráció, nincs bejelentési kötelezettség a felügyeleti hatóságnál, nincs felügyelet.

A törvény azonban elérheti az ügyfelein keresztül. A kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek biztosítaniuk kell az ellátási láncuk biztonságát: figyelembe kell venniük a közvetlen beszállítóik és szolgáltatóik sebezhetőségeit. A holland NCSC azt írja, hogy a törvény magára a beszállítóra nem ró közvetlen kötelezettségeket, de a törvény hatálya alá tartozó szervezetek igen is támaszthatnak követelményeket a beszállítóik digitális biztonságával szemben. Ezek a követelmények aztán megjelennek a szerződésben vagy egy kérdőívben.

Egy példa. Egy hatfős kis informatikai cég kezeli egy 140 fős középvállalkozás (egy szállítmányozó cég) laptopjait és hálózatát. A szállítmányozó cég a kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozik (közlekedési ágazat, elég nagy). Maga az informatikai cég nem: az "IKT-szolgáltatások kezelése" szerepel ugyan a vonatkozó mellékletben, de a cég túl kicsi ahhoz. Mégis kap egy kérdőívet: van-e kétlépcsős azonosítás a kezelő eszközökön, ki fér hozzá a rendszereinkhez, milyen gyorsan jelzik felénk az incidenst, hol vannak a biztonsági mentések?

Amit a holland NCSC erről ír, és mit jelent ez Önnek:

  • A követelményeknek arányosnak kell lenniük. Az ügyfélnek azt a kockázatot kell néznie, amelyet az Ön szolgáltatása jelent számára. Egy, a rendszerekhez hozzáféréssel rendelkező beszállító szigorúbb követelményeket kap, mint a péksütemény beszállítója.
  • Ez a közvetlen beszállítókra vonatkozik. Az Ön beszállítóinak a beszállítói már kívül esnek a törvény hatályán.
  • Egy tanúsítvány nem kötelező. A törvény nem ír elő tanúsítási rendszert. Egy tanúsítvány megkönnyítheti a beszélgetést, de nem garancia és nem jogi követelmény.
  • Kezdje korán a párbeszédet. Mérje fel, milyen intézkedéseket alkalmaz már azokon a pontokon, ahol kapcsolatba kerül az ügyféllel, és rögzítse a megállapodásokat.

Ne essen túlzásba tehát. A kiberbiztonsági törvény egy kisvállalkozásból nem tesz "NIS2-kötelezett" szervezetet, és az a tanácsadó, aki ezt állítja, hogy drága tanúsítást adjon el, csak a történet egy részét mondja el. De ne becsülje alá sem: aki nagyobb szervezeteknek szállít, annak egyre gyakrabban kell tudnia igazolni, hogy az alapok rendben vannak. Az e tanfolyamban szereplő alapvető intézkedések pontosan azok, amelyeket egy ilyen kérdőív általában kér.

Ez a lecke általános tájékoztatást nyújt, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Az aktuális szabályokért tekintse meg az SZTFH tájékoztatóját: https://sztfh.hu/. A holland szabályozásról a https://www.ncsc.nl/cyberbeveiligingswet-nis2 és a holland törvényszöveg a https://wetten.overheid.nl/BWBR0052872/2026-08-15/0 oldalon található.

Összefoglalás

  • Magyarországon a kiberbiztonsági törvény (a 2024. évi LXIX. törvény) a NIS2 átültetése, és 2025. január 1-jén lépett hatályba; a felügyeletet az SZTFH látja el.
  • A törvény hatálya alá akkor tartozik egy szervezet, ha a vonatkozó mellékletekben felsorolt ágazatban működik, és legalább 50 munkavállalója van, vagy az éves árbevétele és a mérlegfőösszege is meghaladja a 10 millió eurót; egyes típusok (például DNS-szolgáltatók és közigazgatási szervezetek) mérettől függetlenül a hatálya alá tartoznak.
  • Kötelezettségek: regisztráció az SZTFH-nál, gondossági kötelezettség kockázatelemzéssel és megfelelő intézkedésekkel a vezetőség felelőssége mellett, valamint a jelentős incidensek bejelentése 24 órán, 72 órán és 1 hónapon belül.
  • A kiberbiztonsági törvény szerinti bejelentés független a GDPR szerinti, a NAIH-nál történő adatvédelmi incidens-bejelentéstől; néha mindkettőre szükség van.
  • Egy kisvállalkozás általában maga nem tartozik a hatálya alá, de olyan ügyfeleken keresztül, amelyek igen, megfelelő biztonsági követelményeket kaphat.

Kvíz

1. Egy élelmiszer-nagykereskedésnek 35 munkavállalója van, 14 millió eurós éves árbevétele és 6 millió eurós mérlegfőösszege. Nem tartozik egy csoporthoz sem. A méret alapján a kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozik?



2. Hollandiában milyen határidők vonatkoznak a kiberbiztonsági törvény szerinti bejelentési kötelezettségre egy jelentős incidens esetén?



3. Egy kéttagú weboldalkészítő cég szállítja és karbantartja egy kórház honlapját. Mit jelent ez számára a kiberbiztonsági törvény szempontjából?



4. Melyik szervezet tartozik a kiberbiztonsági törvény hatálya alá, mérettől függetlenül?



5. Egy kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó szervezetnél egy zsarolóvírus-támadás során ügyféladatokat is elloptak. Hol kell bejelenteni?



Feladat

A9.1 feladat: A kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozik-e? Hat rövid leírást kap szervezetekről (ágazat, munkavállalók száma, árbevétel, mérlegfőösszeg, esetleg egy csoport vagy egy nagy ügyfél). Állapítsa meg szervezetenként: a hatálya alá tartozik, nem tartozik a hatálya alá, de valószínűleg egy ügyfélen keresztül kaphat követelményeket, vagy nem tartozik a hatálya alá. A program ellenőrzi a válaszokat, és szervezetenként megmutatja a döntési fa lépéseit.

A9.1. feladat: A kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozik-e?

A szervezetek betöltés után jelennek meg. Ez általános tájékoztatás, nem jogi tanács; ha bizonytalan a saját szervezetét illetően, használja az SZTFH önértékelő eszközét.













Amit beír, és amit találunk, azt nem tároljuk. A böngészője megjegyzi a válaszait és azt, hogy teljesítette e a feladatot. Ha bejelentkezett, a Fiókomban csak azt tároljuk, hogy a feladat (majdnem) helyes volt; ott ezt is törölheti.

További olvasnivaló

A kiberbiztonsági törvényről még nem jelent meg cikk a WebOké tudástárában; használja a hivatalos forrásokat.

Egy pillanat…

Domainek beállítása

Állítsa be domainenként a névszervereket, a tárhelyhez való kapcsolást és azt, hogy ki legyen a tulajdonos.

Domainek betöltése…