A domainnév története

Ön is nap mint nap begépeli őket, gondolkodás nélkül: weboke.nl, wikipedia.org, google.com. De honnan is származik egy ilyen domainnév? Ki találta ki, hogy a számítógépeknek nevet kell kapniuk, melyik végződés volt az első, és melyik domainnév volt az első az egész világon? Ebben a cikkben egy kaliforniai íróasztalon álló telefontól egészen a mai több mint 400 millió domainnévig kalauzoljuk el. Útközben szó lesz egy söralátétről, egy hűtőszekrény méretű számítógépről és egy hollandról, aki tízezer domainnevet regisztrált kézzel.

A domainnév előtt: egyetlen lista az egész internetnek

A hetvenes években az internet még nem létezett. Volt viszont az ARPANET, egyetemek és az amerikai védelmi minisztérium néhány tucat számítógépéből álló hálózat. Minden számítógépnek volt egy száma, és mivel számokat senki sem tud megjegyezni, nevet is kaptak. Ezek a nevek egyetlen szöveges fájlban szerepeltek: HOSTS.TXT.

A fájlt Elizabeth „Jake” Feinler és csapata vezette a kaliforniai SRI Network Information Centerében. Aki új számítógépet akart csatlakoztatni vagy egy nevet módosítani szeretett volna, az hivatali időben felhívta a NIC-et, és Jake vagy egy kollégája felvette a listára. Ezután a hálózat minden egyes számítógépének újra le kellett töltenie a teljes fájlt. Amíg csak néhány száz számítógép volt, ez remekül működött. 1983 körül azonban már annyi számítógép volt, hogy a fájl szinte naponta változott, a nevek ütköztek egymással, és már maga a letöltés is a hálózati forgalom jelentős részét felemésztette.

1983: Paul Mockapetris lerajzol egy fát

A megoldás Paul Mockapetristől, a University of Southern California kutatójától érkezett. 1983 novemberében két dokumentumban, az RFC 882-ben és az RFC 883-ban írta le a Domain Name Systemet. Kollégája, Jon Postel, aki az internet számait és neveit nyilvántartotta, arra kérte, hogy öt egymással versengő javaslatot gyúrjon egyetlen rendszerré.

Mockapetris ötlete valójában nagyon egyszerű: egyetlen, mindenki által kezelendő lista helyett egy fát kell létrehozni. Legfelül áll a gyökér, alatta a végződések, és minden végződés alatt a nevek. Minden ág a saját kis részéért felel. Olyan ez, mint egy postai cím: az ország tudja, melyik város, a város tudja, melyik utca, az utca tudja, melyik ház. Senkinek sem kell ismernie a világ összes címét, a levél mégis megérkezik. Ezt a rendszert használjuk ma is, naponta több milliárd lekérdezéssel. Egyedül az SIDN, a .nl kezelője, naponta mintegy négymilliárd lekérdezésre válaszol.

Egy évvel később négy berkeley-i hallgató megírta az első szoftvert, amely ténylegesen működésre bírta a rendszert: a BIND-ot. Ennek egy későbbi változata ma is a világ névszervereinek jelentős részén fut.

1 január 1985: az első végződések

Melyik végződés volt hát az első? Itt döntetlen az eredmény. 1 január 1985 napján egyszerre indult el az első hét végződés: .com, .net, .org, .edu, .gov, .mil és .arpa. A neveket egy évvel korábban rögzítették az RFC 920-ban, és Jake Feinler csapata találta ki őket: .com a vállalatoknak (commercial), .org a szervezeteknek, .edu az egyetemeknek, .gov az amerikai kormánynak, .mil a hadseregnek. 1985-öt írtunk, és az internet még annyira amerikai volt, hogy senki sem találta furcsának, hogy „a kormány” egyszerűen az amerikai kormányt jelentette.

Csak 1988 novemberében érkezett egy nyolcadik, a .int, a NATO kérésére. Utána tizenkét évig csend volt.

15 március 1985: symbolics.com, a legelső

És most a kérdés, amire mindenki kíváncsi: melyik volt a legelső domainnév? A symbolics.com, amelyet 15 március 1985 napján regisztrált a Symbolics, egy massachusettsi, cambridge-i vállalat. A Symbolics úgynevezett Lisp-gépeket gyártott, vagyis mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatóknak szánt számítógépeket. Egy ilyen gép nagyjából akkora volt, mint egy hűtőszekrény. Szép részlet: az ő számítógépeik készítették néhány Star Trek-film animációit, és a Jurassic Park című regényben is említik a céget.

Hogy ez mennyire különleges volt, azt az ezt követő tempó mutatja. 1985 egész évében mindössze hat .com-domainnevet regisztráltak: a Symbolics után következett a bbn.com (24 április), a think.com (24 május), a mcc.com (11 július), a dec.com (30 szeptember) és a northrop.com (7 november). 1986-ban érkeztek a nagy nevek: xerox.com, hp.com, ibm.com, sun.com, intel.com és att.com. Az Apple 19 február 1987 napján regisztrálta az apple.com címet, a Microsoft csak 2 május 1991 napján csatlakozott, az amazon.com 1 november 1994 napján, a google.com pedig 15 szeptember 1997 napján érkezett. Érdekes módon a facebook.com már 29 március 1997 óta létezett, nyolc évvel azelőtt, hogy a Facebook megvásárolta. 1992-ben, hét évvel az indulás után, még 15.000 .com-domainnév sem volt. Ma több mint 166 millió van belőlük.

Maga a Symbolics már régen nem létezik, a domainnév azonban igen. 2009 augusztusában a symbolics.com egy domainnevekbe fektető befektetőhöz került, és a mai napig online elérhető, egyfajta kis emlékműként.

A teljesség kedvéért: a skandinávok a nordu.net címmel a világ legrégebbi domainnevét tartják magukénak, mivel az már 1 január 1985 napján létezett. Ez azonban az a nap volt, amikor maguk a végződések létrejöttek, és a nordu.net egy hálózati csomópont neve volt, nem pedig hagyományos regisztráció. A symbolics.com az első domainnév, amelyet egy vállalat ténylegesen igényelt és meg is kapott.

A többi végződésnek is megvolt a maga elsőszülöttje. 24 április 1985 napján öt egyetem kapott egyszerre .edu-nevet (berkeley.edu, cmu.edu, purdue.edu, rice.edu és ucla.edu), 1985 júniusában a css.gov lett az első kormányzati név, 10 július 1985 napján pedig a Mitre regisztrálta az első .org címet: mitre.org.

Egy söralátét Amszterdamban: így kapták meg az országok a saját végződésüket

Az összes végződés amerikai volt. Az amszterdami Matematikai és Informatikai Központban (Centrum Wiskunde & Informatica, CWI) Teus Hagen és Piet Beertema ezt kissé furcsának találta. Hagen 2026-ban elmesélte a NOS-nak, hogyan történt: a .edu, a .gov és a .com végződést túlságosan amerikainak tartották, ezért egy söralátétre felvázolták a .nl és a .be végződést, az autók rendszámtábláin szereplő országkódok mintájára. Mivel Németország a rendszámtábláin csak egy betűt használ (a D-t), ami kevésnek bizonyult, két betű mellett döntöttek. „Minden kamionon az aláírásomat látom”, mondja Hagen ma is büszkén.

A hivatalos alapot végül a kétbetűs országkódok meglévő ISO-listája adta. Jon Postel egyszerű szabály szerint osztotta ki az országvégződéseket: aki elsőként kérte komolyan a saját országa végződését, és hajlandó volt felelősséget vállalni érte, az megkapta. Így osztották fel néhány év alatt az egész világot, szerződés és értekezlet nélkül, e-mailben.

Papíron a .us volt az első országvégződés, amely 15 február 1985 napján jött létre. Ezt követte a .uk és a .gb 24 július 1985 napján (a britek saját hálózatukban már az „uk” kódot használták, és nem akartak áttérni a hivatalos gb kódra, amelyet ezért soha nem vettek használatba), Izrael .il végződése 24 október 1985 napján, valamint Ausztrália .au végződése 5 március 1986 napján. Ezek az első végződések azonban korlátozottak voltak, vagy még nem használták őket igazán. Az első országvégződés, amely az Egyesült Államokon kívül ténylegesen működni kezdett, a .nl volt.

25 április 1986: Hollandia megkapja a .nl végződést

Piet Beertema, a CWI rendszergazdája, 1986 tavaszán hivatalos kérelmet írt Jon Postelnek. Hosszadalmas eljárásra számított. Két héttel később megérkezett a válasz, amely lényegében így szólt: jóváhagyva, csak tessék. Beertema saját bevallása szerint „teljesen elképedt”. Postel még azt is hozzáírta, hogy ő az első, aki nemzeti végződést regisztrált. 25 április 1986 napján a .nl valósággá vált.

1 május 1986 napján Beertema regisztrálta az első .nl-domainnevet, és ahogy azt Ön is sejti: cwi.nl, a saját munkahelye számára. Ez a név ma is létezik. Aki megnézi az SIDN whois adatbázisát, az egyébként április 30-at lát, ami a Királynő napja. Ennek oka, hogy az SIDN 2012-ben áttért az egyezményes világidőre (UTC), így az összes régi regisztrációs dátum egy nappal elcsúszott. Beertema kitart amellett, hogy május 1-je volt, és ő ott volt.

A második .nl-név a hse.nl volt, az eindhoveni főiskoláé, 17 május 1986 napján. Az első tíz mind egyetem, főiskola és kutatóintézet volt. Az első nagyvállalat a Philips volt, a philips.nl címmel, 24 szeptember 1986 napján. Ez nem ment simán: többen is jelentkeztek a Philips névre, és Beertemának egyedül kellett eldöntenie, ki kapja meg. 1986 és 1991 között összesen még száz .nl-domainnevet sem regisztráltak.

Hogyan zajlott a regisztráció? A kérelem e-mailben érkezett, Beertema elolvasta, majd kézzel beírta a nevet egy szöveges fájlba a számítógépén. Ő maga némi iróniával „cutting-edge technology”-nak, azaz élvonalbeli technológiának nevezte ezt. Tíz éven át egyedül végezte, összesen mintegy tízezer domainnév esetében. Készített egy barkácscsomagot is, amellyel más európai országok kollégái létrehozhatták a saját végződésüket. Néhány éven belül szinte egész Európának lett ilyen. 17 november 1988 napján 14:28-kor ráadásul Hollandiát az első két ország egyikeként csatlakoztatta az NSFNET-hez, az általunk ismert internet elődjéhez. Nem véletlenül nevezik a .nl keresztapjának (Godfather of .nl). Ma is ő kezeli a godfatherof.nl weboldalt.

1996-ra Beertemának egyedül már tényleg túl sok lett („kicsit elszabadultak a dolgok”, mondta erről maga). 31 január 1996 napján ezért a CWI, a SURFnet és az NLnet megalapította az SIDN-t (Stichting Internet Domeinregistratie Nederland), amely azóta az összes .nl-regisztrációt végzi. 1 április 1996 óta a .nl-domainnév először került pénzbe. Magánszemélyek pedig csak 2003-tól regisztrálhattak .nl-domainnevet; előtte szerepelni kellett a holland kereskedelmi kamara nyilvántartásában.

1991: a web híressé teszi a domainnevet

A kilencvenes évek elejéig a domainnevek a kutatók és rendszergazdák világához tartoztak. Ez akkor változott meg, amikor Tim Berners-Lee a CERN-ben megalkotta a World Wide Webet, és 1991-ben szabadon elérhetővé tette. Hirtelen mindenkinek oka lett megjegyezni egy címet, és a domainnév márkanévvé vált. 1995-ben az amerikai kormány úgy döntött, hogy a regisztráció többé nem ingyenes: a Network Solutions két évre 100 dollárt kérhetett. 1998-ban megalakult az ICANN az egész rendszer kezelésére, 2000-ben pedig a Verisign 21 milliárd dollárért megvásárolta a Network Solutions vállalatot. Azt a céget, amely 1995-ben még 4,7 millió dollárért cserélt gazdát.

Hollandiában is gyorsan alakultak a dolgok. Az egymilliomodik .nl-domainnevet 19 december 2003 napján regisztrálták (verzeker-online-zelf.nl), a kétmilliomodikat 10 augusztus 2006 napján (shop4business.nl), az ötmilliomodikat 2012-ben, a hatmilliomodikat pedig 18 június 2020 napján (deyogiclub.nl). Ma több mint hatmillió .nl-domainnév létezik, amivel Hollandia a világ negyedik legnagyobb országvégződése. A holland weboldalak mintegy hetven százaléka .nl-nevet használ. A valaha volt legdrágább .nl-domainnév a vakantie.nl volt, amelyet 2007-ben 2,5 millió euróért adtak el.

A domainnév mint aranybánya

Ahol a nevek szűkösek, ott kereskedelem is van. Az ismert árú domainnevek közül a legdrágább az ai.com: 2025-ben 70 millió dollárért kelt el. Előtte a voice.com állt az élen, amelyet 2019-ben 30 millió dollárért vásároltak meg. További rekordeladások: 360.com (17 millió, 2015), chat.com (15,5 millió, 2023), sex.com (13 millió, 2010) és hotels.com (11 millió, már 2001-ben). Összehasonlításképpen: egy új .nl-domainnevet a WebOké oldalán már néhány euróért regisztrálhat. Csak gyorsabbnak kell lennie a többieknél.

Új végződések: a .info-tól a .amsterdamig

Tizenöt éven át maradt az eredeti végződéseknél és az országkódoknál. 2000 novemberében az ICANN kiválasztotta az első újakat: .info, .biz, .name, .pro, .aero, .coop és .museum. 2004-ben többek között a .mobi, a .travel, a .jobs és a .cat következett (Katalónia számára, nem a macskáknak). 5 május 2010 napján indultak el az első, más írásrendszert használó végződések, arab írással Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek számára, amelyeket bő egy héttel később az orosz .рф követett.

A nagy fordulat 2012-ben jött, amikor az ICANN mindenki előtt megnyitotta a rendszert, akinek jó terve és vastag pénztárcája volt. 1.930 kérelem érkezett. Az első új végződéseket 2013 júliusában írták alá, és 2014 februárjában a .guru indult el első latin betűs újoncként. Hollandia is részt vett: a .frl Frízföld számára 22 augusztus 2014 óta, a .amsterdam pedig 20 november 2014 óta létezik. Ma már több mint 1.200 generikus végződés van, a .app-tól a .zuerich-ig.

Az internet számokban

2026 közepén a világon először volt több mint 400 millió domainnév: pontosan 401,6 millió. Ebből 166,6 millió .com és 148,6 millió országvégződés. A legnagyobb országvégződés a .de, több mint 17 millió névvel; a .nl a maga több mint hatmillió nevével a negyedik helyen áll. Nem rossz egy söralátéttől.

És mi a helyzet a weboke.nl címmel?

Természetesen utánanéztünk. A weboke.nl regisztrációjának dátuma 22 április 2005. Ez pontosan három nappal a .nl tizenkilencedik születésnapja előtt, és hat nappal a .eu létrejötte előtt van: ezt a végződést csak 28 április 2005 napján hozták létre. A weboke.nl tehát idősebb az európai végződésnél, idősebb a Twitternél és idősebb az iPhone-nál. Regisztrációnk idején nagyjából másfél millió .nl-domainnév létezett; a kétmilliomodik csak bő egy évvel később érkezett. A cwi.nl mellett mi még fiatalnak számítunk, de domainnév-években mérve mára tekintélyes huszonévesek vagyunk.

A történet röviden

• 1974: egyetlen szöveges fájl, a HOSTS.TXT tartalmazza az ARPANET összes számítógépnevét.
• 1983 november: Paul Mockapetris leírja a Domain Name Systemet.
• 1 január 1985: elindul a .com, .net, .org, .edu, .gov, .mil és .arpa.
• 15 február 1985: a .us lesz az első országvégződés, papíron.
• 15 március 1985: symbolics.com, a legelső domainnév.
• 25 április 1986: Hollandia megkapja a .nl végződést, az első működő országvégződést az USA-n kívül.
• 1 május 1986: cwi.nl, az első .nl-domainnév.
• 1991: a World Wide Web mindenki számára érdekessé teszi a domainneveket.
• 1995: a regisztráció először kerül pénzbe, két évre 100 dollárba.
• 31 január 1996: az SIDN átveszi a .nl kezelését Piet Beertemától.
• 1998: megalakul az ICANN.
• 19 december 2003: az egymilliomodik .nl-domainnév.
• 22 április 2005: weboke.nl.
• 28 április 2005: .eu.
• 5 május 2010: az első nem latin betűs végződések.
• 2014: több száz új végződés, köztük a .frl és a .amsterdam.
• 2026: több mint 400 millió domainnév világszerte, a .nl 40 éves lesz.

Az összes országvégződés a születési dátumával

Az alábbiakban a ma létező mind a 248 országvégződés szerepel, a legrégebbitől a legfiatalabbig, azzal a dátummal, amikor az IANA (az internet gyökerét kezelő szervezet) létrehozta a végződést. Ez az a pillanat, amikor az adott végződés alatt először lehetett domainneveket regisztrálni; az első valódi név általában néhány napon vagy hónapon belül követte. Ha egy adott országot keres, használja a böngészője keresőfunkcióját (Ctrl+F vagy Cmd+F).

Források

• SIDN: 40 éves a .nl domain és az SIDN mérföldkövei
• NOS: A .nl negyvenedik születésnapja
• IANA Root Zone Database (az összes végződés létrehozási dátuma, lekérdezve 2026 októberében)
• Wikipédia: a legrégebbi domainnevek, Domain Name System és .nl
• Verisign Domain Name Industry Brief, 2026 második negyedéve

Szeretne többet megtudni? Végezze el az ingyenes Domainnév választása és kezelése tanfolyamot (lecke: 1.1 Mit kap, amikor domainnevet regisztrál).